|
 A búza nemzetségnek sok fajtája van, de csak kettő a legelterjedtebb: a lágy és a durumbúza. A puha búzaszem lekerekített, sok szőr van keskeny végén (szakáll). A durumbúza gabona hosszúkás, kevésbé pubertás szakállú. A búzafajok nagyszámú fajtára és fajtára oszlanak. A búzafajták a fül szerkezetétől és színétől, valamint a szem színétől függően különböznek.
A leggyakoribb búzafajták:
Puha - Albidum, Lutescens, Milturum, Erythrospermum, Cesium, Gostianum.
Durumbúza (szinte kizárólag tüskés) - Gordeyforms, Meljanopus.
A búzát tavaszi és őszi búzára osztják. A tavaszi búzát tavasszal vetik, és ugyanabban az évben termést hoz. Az őszi búzát ősszel vetik, ősszel csírázik, hibernál, tavasszal pedig ismét szárat ad fülekkel és gyümölcsökkel. Az őszi búzát könnyen meg lehet vernalizálni, ha a nedvesített gabonát alacsony hőmérsékletnek teszik ki.
A puha búza tavasszal és télen, a kemény búza - csak tavasszal kapható. Az Európai Unió délkeleti részén és az Észak-Kaukázusban termő durumbúza világszerte híres.
A gabonaerőforrásoknak a Szovjetunió nemzetgazdaságában történő helyes felhasználása érdekében kidolgozták a gabonanövények osztályozását minőségi jellemzőik szerint,
E szabvány szerint megadott osztályozás szerint a búza típusokra, altípusokra és osztályokra oszlik.
A búza típusokra osztása a forma (tavasz vagy tél), a típus (lágy vagy kemény) és a szemszín (vörös vagy fehér) alapján történik.
A búzát öt fő típusra osztják, amelyek viszont az endospermium árnyékától, szemszínétől és üvegtestétől függően altípusokra oszlanak. Minden altípus - a gabona minőségének számos mutatójától függően - osztályokra oszlik. Ezek a mutatók tartalmazzák a gabona térfogati tömegét, a szennyeződések (gyom és szemcsék) mennyiségét, a finom szemcsék és a nedvesség mennyiségét.
Mikroszkóp alatt meg lehet különböztetni egy búzaszemet: 1) a héjat, 2) a lisztes magot vagy az endospermiumot, 3) az endospermium vagy aleuron réteg peremrétegét és 4) az embriót.
Kívül a gabonát héjak borítják. Kétféle héj létezik: gyümölcs és mag. A gyümölcs három rétegből áll, mindegyik sejt hosszúkás a szemcsés tengely mentén vagy keresztén, és mindkét sejtforma váltakozik. Ez megadja a héj erejét. A maghéj két rétegből áll, a külsőt pigmentnek hívják, és néha festéket tartalmaz. A maradék szemhéjrétegek színtelenek és átlátszók. A szemcse színe vagy a pigmentréteg színétől, vagy a héjon keresztül ragyogó endospermium színétől függ. Az aleuronréteg egy nagy vastag falú sejtek egyetlen sorából áll, fehérjeszerű anyaggal töltve, benne lévő zsírcseppekkel.
A lisztes magot nagy, vékonyfalú sejtek töltik meg, amelyek tartalék tápanyagokat (keményítőszemcséket, fehérjéket és egyebeket) tartalmaznak.
A gabona tompa részén található embriót egy csipetnek nevezett speciális partíció választja el a lisztes magtól. Az embrió sejtjei élnek, reprodukcióra képesek, amelyekből kihajtás és gyökerek fejlődnek ki. Az embrió fehérjékben, cukorban és zsírban gazdag.
A gabona mentén mélyedés - barázda fut.
A búzaszem egyes részeinek átlagos tömegaránya: héj 5%, aleuronréteg 8%, lisztes mag 85% és csíra 2%.
A gabona alkotórészeinek közvetlen meghatározásával NS Suvorov némileg eltérő összefüggéseket talált a búzában.
A búzaszem kémiai összetétele a búza típusától, szemcseméretétől, a növekedés éghajlati viszonyaitól és egyéb okoktól függően változik.
Átlagos adatok a búzaszem alkotórészeiről
(% szárazanyagra számítva)
| A gabona összetevőinek megnevezése |
Puha búza |
Durum búza |
| Gyümölcshéj |
3,84 |
4,32 |
| Mag |
2,23 |
2,04 |
| Aleuron réteg |
8,72 |
7,90 |
| Embrió |
3,12 |
2,80 |
| Endospermium |
81,12 |
81,84 |
| TELJES |
100,0 |
100,0 |
A búzaszem kémiai összetétele átlagosan (% -ban)
Víz ......... 13,5 Keményítő ....... 67,8
Fehérje ......... 12,5 Rost ...... 2,5
Kövér ......... 2,0 Kőris ......... 1.7
A szemek cukortartalma 0,2 és 1% között mozog.
A száraz, forró nyarak, különösen a gabonaérés során, a fehérjetartalom relatív növekedéséhez vezetnek. Ezt azzal magyarázzák, hogy a fehérje felhalmozódása az első gabonaképződési időszakban következik be, és a keményítő felhalmozódása, a gabona kitöltése egy későbbi érési periódusban történik. A különböző földrajzi pontok éghajlata nagy hatással van a fehérjetartalomra. A gabona éghajlatának növekvő kontinentalitásával nő a fehérjetartalom. A Szovjetunió európai részének délkeleti részén elvetett ugyanazon búzafajta szemcséi több fehérjét tartalmaznak, mint az északnyugati részen vetettek. A száraz területeken, ha öntözik, a búzafehérjék mennyisége és minősége nem csökken, egyes fajták pedig, ha öntözik, akár a fehérje növekedését is eredményezik a területegységenként és a gabonában. A gabona fehérjetartalma a talaj trágyázásától is függ. Különösen fontos a nitrogén jelenléte.
A gabona egyes részeinek hozzávetőleges kémiai összetételét a következő táblázat mutatja.
Amint az a táblázatból látható, szinte az összes zsír eloszlik az aleuronréteg és a magzat között. A keményítő nagy része a lisztmagban található. A rost és az ásványi anyagok főleg a membránokban koncentrálódnak. A fehérje a gabona minden részében megtalálható.
A búzaszem egyes részeinek átlagos kémiai összetétele (%)
| Kémiai összetétel |
Hüvely aleuronréteggel |
Endospermium |
Embrió |
Teljes kiőrlésű |
| Víz |
12,5 |
13,0 |
12,5 |
12,9 |
| Zsírok |
3,3 |
0,8 |
13,1 |
1.3 |
| Keményítő és cukor |
43,8 |
74,3 |
31,2 |
69,5 |
| Nitrogén anyagok |
16,4 |
10.5 |
35.7 |
11,6 |
| Cellulóz |
18,0 |
0,7 |
1,8 |
3,1 |
| Ásványok |
6,0 |
0,7 |
5,7 |
1.7 |
|
