|
 A zöldségnövények sok fényt, hőt, nedvességet és termékeny talajt igényelnek.
A zöldségnövények termőhelyének kiválasztása
A zöldségfélék számára kijelölt területnek a következőknek kell lennie:
- alacsony domborművel lapos, 80-60 cm-nél nem magasabb talajvízszinttel (jó, ha déli irányban enyhe lejtéssel rendelkező helyet választunk);
- védve az uralkodó szelektől;
- jó hozzáféréssel a szerves trágyák szállításához és a termékek eltávolításához;
- vízforrások és szerves trágya-készletek közelében legyen;
- a talajoknak mély szántóréteggel és áteresztő altalajjal kell rendelkezniük; először is el kell osztani a régi szántók, jól feltöltött területek, a korábbi hulladéklerakók és fiatal lerakódások helyeit.
A sekély, gyengén podzolos, homokos vályog és vályog, vékony szántó réteggel, valamint a gyökérzetből nemrég megjelent területek nem vihetők el.
Zöldségnövények számára, kivéve uborka, megfelelő szárítás után tőzeges-mocsaras talajok (alföldi eredetű) használhatók.
Vetésforgó
A zöldségfélék hozamának növelése érdekében minden zöldségvetést végző gazdaságban be kell vezetni a megfelelő zöldségvetést.
A helyes vetésforgó bevezetésével biztosítani kell az agrotechnikai intézkedések teljes komplexumának végrehajtását, a zöldségek magas hozamát, a vetés tervezési célkitűzéseinek teljes elhelyezését, a munkaerő, a huzat teljesítmény és a termelőeszközök eredményes felhasználását.
A vetésforgó-sémák kiválasztásakor figyelembe kell venni az egyes gazdaságok jellemzőit - a talaj jellegét, a helyszín domborzatát, elhelyezkedését stb., Anélkül, hogy lehetővé tennék a vetésforgó-sémák megválasztásának mechanikus megközelítését. Kis vetési területek esetén a zöldségeket háztartási és a gazdaság közelében lévő vetésforgóba kell helyezni.
Talajművelés
 a) A korai növények betakarítása utáni őszi talajművelést úgy kell megkezdeni, hogy a szántót 5-6 cm mélyre hámozzuk, és a szántás után 20-25 nappal a területet az őszi eke alatt 20-25 cm mélyre szántjuk.
Késői termés után a szántást közvetlenül a betakarítás után, vagy akár a betakarítással együtt hajtják végre, mivel a terület kiürül a termés alól. A sekély humuszrétegű talajokon az őszi szántás során évente 1-2 cm-rel meg kell mélyíteni a szántóföldi réteget, miközben ezen felül hektáronként 40-60 tonna trágyát vezetnek be. A búzafűvel szennyezett területeken az első őszi tarlóművelést 10 cm mélységig (a rizómák fő tömegének mélységéig) kell elvégezni. A hántolást tarló ekével vagy búza ekével végezzük 10 cm mélységig. Ezt követően az őszi szántást azonnal 22-25 cm mélységig végezzük. Ezzel a kezeléssel az összes búzafű rizóma elpusztul.
b) A zöldséges növények (hagymák, gyökérnövények, korai káposzta stb.) tavaszi talajművelése 2-3 vágányban történő boronálásból áll, amelyet az első alkalomkor hajtanak végre, amikor elhagyják a mezőt. A boronálást 8-10 cm mélységig kell művelni.
Ha a talaj felülete jól kiegyenlített, akkor csak egy művelésre korlátozhatja magát. A szennyezett területeken és a tömörített talajokon az őszi szántási réteg mélységének 3/4-ig hajtják végre az őszi szántást, majd a boronákkal vágják le a felületet 2-3 vágányban.
I. Osipov - Agroindikáció
|
