Magas és alacsony |
|
És a legmodernebb funkcionális stilisztika nem hagyhatja el legalább a klasszikus beszédfelosztást három nemre - magas, közepes és alacsony - az ókori retorikában, és az M. V. Lomonoszov által jelzett orosz nyelvre. Milyen jellegű ez a felosztás? Próbáljuk megérteni a stilisztika egyik legfontosabb jelenségének - a szinonimának - a példájával. A gyakorlatban a szótárak szinonimájának problémáját úgy oldják meg, hogy a jelentéshez hasonló szavak közül kiválasztják a kívánt szót és fenntartják a szótag egyenlőségét. A legfinomabb szemantikai árnyalatok ideográfiai szinonimákkal, vagyis olyan szavakkal fejezhetők ki, amelyek különböző oldalról jellemzik a fogalmat: elbűvölő - imádnivaló - elbűvölő - lebilincselő - megbabonázó ... A stilisztikai szinonimák maguk is színben különböznek, amelyeket mindegyik a kijelentésnek ad: arc - fiziognómia - arc ... Általában ezek a szinonimák tulajdonságai - a jelentés és a színes beszéd megkülönböztetésére - egyszerre jelennek meg. Mintha a halál és a halál szavak pusztán stilisztikai szinonimák lennének: az első egy semleges, középső stílushoz, a második a magashoz tartozik, ez ünnepélyesebb. NS Leskov azonban szemantikai különbségeket talál bennük: "Halálát semmiképpen sem nevezhetnénk halálnak: pontosan a hálószoba volt, amelyet az igazak örök álma követett." Idézzük fel az ismert Csehov „férjét, vagy inkább házastársát”, Fadejev „nem szemét, hanem szemét”. E művészi technika alkalmazásának lehetősége magában a nyelvben rejlik, mivel a nyelvi jelek - szavak - más jelekkel ellentétben, például a matematikai jelekkel, a szimbolikus megjelölésnél nagyobb jelentéssel és egyszerű jelöléssel (névadás) vannak terhelve. A szinonim szavak kiválasztása soha nem válik pusztán technikai műveletté, mert egy szó mindig nemcsak "állít" állítást, hanem formálja annak tartalmát is. Hangsúlyozzuk, hogy e tekintetben a művészi beszéd nem különbözik egymástól. Ez nem azt jelenti, hogy a magas és az alacsony fogalma magában foglalja a szó jelentését? Igen, a szónak egy bizonyos beszédstílushoz való hozzárendelése nem csupán külső osztályozási jellemző. A jelentést valóban úgy közvetítjük, hogy eltávolítjuk a szót a legmagasabb vagy a legalacsonyabb stíluspolcról, kivesszük a szót a stilisztikai betűkészlet cellájából, amelynek formájában a modern funkcionális stilisztika bemutatja számunkra a nyelvet. Kiderült, hogy a szó nemcsak a valós vagy mentális világ tárgyának vagy jelenségének fogalmát tartalmazza (logikai tartalommal bír), hanem azt is közvetíti, amit hajlamosak vagyunk "a nyelv szellemének" nevezni. Az egyes kristályokhoz hasonlóan, az anyag teljes tömegének tulajdonságával felruházva, a szavak elnyelték a nemzet kollektív nyelvi tapasztalatait, megragadták az emberek lelki és anyagi kultúrájának teljes történetét. Ebben az értelemben meg kell érteni azokat a kijelentéseket, amelyek az emberi kollektívák - nemzetek társadalmi gondolkodásmódjának sajátos, sajátos módjainak nemzeti nyelveken való elmélkedésére vonatkoznak. Száz évvel ezelőtt, a nyelvészeti logikai-nyelvtani iskola képviselőivel vitatkozva, a figyelemre méltó orosz nyelvész, Alekszandr Afanasjevics Potebnya írta: „A logikai nyelvtan nem képes felfogni a gondolkodást, amely a modern nyelvészet alapját képezi, és amelyet megfigyeléssel nyernek, nevezetesen azt, hogy a nyelvek nem egy hangforma, hanem a bennük kifejezett gondolatszerkezet és a népek későbbi fejlődésére gyakorolt hatásuk különböznek egymástól.A nyelvek egyéni különbségeit a logikai nyelvtan nem tudja megérteni, mert az általa a nyelvre kiszabott logikai kategóriákban nincsenek nemzeti különbségek ". A modern nemzeti nyelvek, különösen az évszázados irodalmi hagyományokkal rendelkező nyelvek, szinonim kifejezésmódokban gazdagok. Ezek a kritikus nyelvi erőforrások azonban más-más nyelven vannak elrendezve. A francia nyelvben a magas és az alacsony gondolat testesül meg Nem kívánva a francia és az angol nyelv érdemeit a referencia rövidségével kicsinyíteni, maradjunk részletesebben azokban a módszerekben, amelyekkel kifejezhetjük a magas és a mély gondolatát az orosz szótárban.
Fedor Ivanovics Buslaev írta "A szinonimák megkülönböztetésének legfontosabb eszköze a szóalkotás és a nyelvtörténet lényege". Az orosz irodalmi nyelv megjelenését és sok évszázadon át kizárólag az ószláv (óbolgár) nyelv befolyásolta, eredetével rokon. Ez a legrégebbi szláv írás és kultúra nyelve. Örökölte a bizánci kultúra gazdagságát is. Irodalmi szótárunkban az óegyház szláv öröksége a magaslat legfőbb forrása. Ezek könyves szavak és magas formák. Mind a művelt, mind az írástudatlan emberek nyelvtudatában mindig ellenzik a mindennapi életben használt köznyelvi szavakat. Itt van az ószláv szó Puskin kapujára: "Pajzsod Konstantinápoly kapujában"... A versek mellett ezt a szót csak egyes kifejezésekben és nevekben használják: a bölcsesség ellensége, a királyi kapuk. A szó magas, nem kétséges. Az egyszerű tárgyak nevéhez és nem magas szótagban az őshonos orosz kapu szót használják. De valóban: baj jött - nyisd ki a kaput! Két körülmény - egyrészt a szláv nyelvek rendkívüli képessége a szóalkotás terén, másrészt az óegyházi szláv és orosz testvérnyelvek nagy közelsége - számos szókincsfészek megjelenéséhez vezetett az orosz nyelvben. Olyan szavakat tartalmaztak, amelyek jelentése és stílusa változatos volt, például régiek, például kapus, kapus, kapus, kapus, kapus (korábban ugyanaz, mint a kapus, ma sportoló), gallér, átjáró, gallér ... Turgenyevnek: - Itt van a külváros. A kocsis leszáll, a lovak felhorkannak .., a gallér kiáltással nyílik. "... Házasodik a kapu ikon (amely a királyi kapuk fölötti templomban lóg) és a kapuk (amelyek a kaput tartják) kombinációi. Idővel nemcsak a szavak jelentése (logikai tartalom) változhat, hanem a helyük is, "Súly" a szótárban stilisztikai színezés. Íme az orosz, részben csak regionális nyelvjárásainkban használatos, a kapu azonos gyökerű igéi! Kapuk \ turn, turn, turn, turn, turn, turn, turn ... - egyetlen magas sem. Az ószláv igék pedig teljesen oroszosodtak, és ezért elvesztették magasságukat, visszatérni, elcsábítani. Az ószlávizmus egykori színét csak ez a magas szótagban használt kifejezés őrzi: "Tévútra vezetni az igaz (igazság) útjáról"... Ez az ige más összefüggésekben, és a visszatérő ige kivétel nélkül stílusilag semleges. Az orosz nyelv rendkívüli szókészítési képességében látják munkájuk fő nehézségét az orosz szinonimájú szótárak összeállítói.Az a tény, hogy oroszul könnyen és ugyanazon gyökerektől mentesen lehet olyan szavakat alkotni, amelyek gyakran egybeesnek, jelentésükben és stílusukban nagyon közel állnak. Például a keményedni - megkeményedni ige műveletét nevezhetjük keményedés, keményedés, keményedés szavaknak; a hó főnévből képezheti a hó és hó mellékneveket. Azokban az esetekben, amikor magát a gyökeret nem egy lehetőség, hanem kettő képviseli, a kapcsolódó szavak fészke nagyon sok lehet, és a szemantikai és stilisztikai kapcsolatok meglehetősen összetettek. Az irodalmi példákban nem nehéz éles kontrasztot mutatni a magas alacsony vagy magas és alacsony átlag között. Az adatok alapján ítélve "Puskin nyelvének szótára", amelyben a költő minden szava eljutott hozzánk (nemcsak a műalkotásokhoz, hanem az újságíráshoz, a levelekhez és minden papírhoz is), A. S. Puskin az igét csak egyszer dolgozta ki - az alacsonyak műfajának figyelemre méltó megalkotásában - a "A pap és a dolgozó Balda meséje": Szegény ördög mászott a kanca alá, Kényszerű Elfoglalt voltam ..., és a kétszer tolás ige - ide, sőt be is "Saltan cár meséje" (ugyanaz az alacsony műfaj): A fiú felállt, Alulra hajtottam a fejem, Tettem egy kis erőfeszítést ... Sokkal gyakrabban, és különféle műfajú művekben Puskin olyan szinonimákat használ, amelyek semleges stílusúak a szavakhoz a törzs és törzs - az ige törzs - törzs és a frazeológiai egységek törzsek esetében: Volt olyan homályos idő Amikor Oroszország fiatal Az erőt megerőltető küzdelmekben Bátorság Péter zsenialitásával. ("Poltava"). Kelj fel, ó, Görögország, kelj fel. Nem csoda, hogy megfeszítettem az erőmet Nem csoda, hogy az Olympus, a Pindus és a Thermopylae visszaélés sokkolta. ("Kelj fel, ó, Görögország, emelkedj ..."). Mint látható, a magas műfaj műveiben Puskin a frazeológiai egységgel erőltette meg erejét. Most néhány feladat. Amikor különböző oszlopokból választja a szavakat, alakítsa ki az összes lehetséges jelentéskombinációt. Mutasson stílusbeli színezetükre a beszédben: könyves, semleges, köznyelvi, népies. V. Deryagin. Hasonló publikációkOlvasd MostMinden receptOlvasd Most |
A magas és alacsony nyelv fogalma számunkra kissé elavultnak tűnhet. Végül is a gyakorlati stilisztika kialakította a funkcionális stílusok elágazó rendszerét. A különféle beszédeszközök használatát a nyilatkozat körülményeinek és céljának megfelelően szigorúan szabályozzák.
