Tészta csirkével és zöldségekkel

Kategória: Ételek gabonafélékből és lisztből készült termékekből

Hozzávalók
Az összes terméket az üst méretétől és az evők számától függően vesszük	1
Egy tyúk	1 db
1 teáskanál paradicsompüré és 1 gerezd fokhagyma

Főzés módja

Valamikor ezt az ételt a "Smak" programban készítették el. Ki! Nem emlékszem. Valahogy gyökeret vert a családunkban. Nagyon finom és lédús. Próbáld ki.
Süssük a csirkét aranybarnára.
Adjunk hozzá durvára vágott hagymát, majd sárgarépát és paprikát.
Enyhén megpirítjuk, majd hozzáadjuk a káposztát, feltöltjük kevés forrásban lévő vízzel, hogy csak kissé ellepje a csirkét, és 10 percig pároljuk.
Tegyen bármilyen tésztát, ideális esetben - általában spagettit -, amit csak akar. Keverje meg, ha nincs elég folyadék - töltse fel. Csak ne vigyük túlzásba. Ez nem leves. A folyadékot teljesen fel kell szívni!
Fűszerezzük sóval, borssal, hozzáadjuk a babérlevelet, a paradicsomot és a fokhagymát, és lefedve pároljuk, amíg a tészta elkészül.
Tálaljuk gyógynövényekkel!

jegyzet

A tészta eredete.

Az egyik legenda szerint a 16. században a Nápoly közelében található kocsma tulajdonosa különféle tésztákat készített a látogatók számára. Egyik nap a lánya a tésztával játszott, hosszú vékony csövekbe tekerve, és szárítókötélre akasztva. A "játékokat" látva a találékony tulajdonos megfőzte a csöveket, egy speciális paradicsommártással öntött és új ételt adott a vendégeknek. A vendéglősök örültek. Ez a létesítmény a nápolyiak kedvenc helyévé vált, és tulajdonosa, miután tisztességes vagyont gyűjtött, a világ első szokatlan termékek előállítására szolgáló gyárának építésébe fektette. Ennek a sikeres vállalkozónak a neve Marco Aroni volt, és az ételt természetesen "makaróninak" hívták, összehasonlítva a "feltaláló" nevét és vezetéknevét.

De a legendák legendák, és a modern "tészta" szó etimológiája továbbra sem tisztázott. Egyesek úgy vélik, hogy a szó talán a görög makaria-ból származik, ami "boldogság megajándékozását" jelenti, megáldva (étel). Más nyelvészek az archaikus igekötéssel társítják - „gyúrják”, a harmadik pedig az arab „muharram” hóval, amelynek tizedik napján (Ashura a gyász napja Imám Huszein, Ali fia vértanúságának emlékére). , Mohamed próféta unokája) szokás volt csirketésztát enni.

Úgy gondolják, hogy a "tészta" szó a szicíliai dialektusból származik - maccarruni, amely fordítva "feldolgozott tészta". Van egy nagyon népszerű és igénytelen mese, hogy a "tészta" szóval tartozunk valamilyen névtelen bíborosnak, aki, amikor először látta a tésztát az asztalán, felkiáltott: "Ma caroni!" ("Milyen aranyos!") De tudod, a verzió kétes.

Így vagy úgy, a "tészta" szó olyan szilárdan meghonosodott az emberiség mindennapjaiban, hogy bárhol is ejtse ki, Olaszországban vagy Törökországban biztosan meg fog érteni.
🔗

Ahogy a Wikipédia mondja, vékonyan. Az irodalomban a tésztát először a The Decameron említi. Hogy ez mennyire igaz, nem tudom. Általában a tészta gyakran megtalálható vékony formában. irodalom. És bármilyen "ízre és színre" felkészítették őket.

"Firenzében akkor is volt egy fiatalember, csodálatos mulatság mindenben, bármit is vett fel, találékony és kellemes, Mazo del Saggio néven, aki, miután hallott valamit Calandrino hülyeségéről, szórakoztatni szándékozott. Miután egy napon véletlenül találkoztam vele a San Giovanni templomban, és látta, hogy gondosan megvizsgálja a táblán található festményeket és faragványokat, amelyeket nemrég az említett templom oltára fölé tettek, talált egy céljuknak megfelelő hely és idő, figyelmeztetve egyik bajtársát arra, hogy mit tervez tenni, és mindketten felmentek arra a helyre, ahol Kalandrino egyedül ült, és úgy tett, mintha nem látnák őt, és elkezdték megvitatni a különféle kövek tulajdonságait, amiről Mazo olyan alaposan beszélt, mintha a kövek ismert és nagy ismerője lenne. Kalandrino erre a beszélgetésre tette a fülét, és egy ideig felállva, látva, hogy a beszélgetés nem titkos, megkereste őket.Mazo, ennek nagyon örülve, folytatta beszélgetését, amikor Calandrino megkérdezte tőle, hol találhatók ilyen csodálatos kövek, Mazo azt válaszolta, hogy ezek többnyire Berlinzone-ban találhatók, a Baszkföldön, a Live Lakomo nevű területen, ahol a szőlőt kolbásszal kötik egy liba megy egy fillérért, és még lábbal is csizmázni; van ott egy hegy egész reszelt parmezán, amelyen az emberek élnek, és nem csinálnak mást, amint főznek tészta és gombócokat, főzve a főzetben és kidobva; aki a legtöbbet elkapja, annál több történik; és a közelben van egy patak Vernaccio felől, még soha senki nem itta meg a legjobb bort, és egy csepp víz sincs benne. "Ó!" Mondta Calandrino. "Ez olyan dicsőséges föld! De mondja meg, hová mennek azok a káposztafélék, amelyekbe forrtak?" Mazo így válaszolt: "A baszk mindenkit megeszik." Aztán Calandrino megkérdezte: - Jártál már ott valaha? Erre Mazo így válaszolt: "Azt mondod, voltam-e? Igen, egyszer ott voltam, mind az egy, az az ezer." - "Hány mérföld van?" - kérdezte Calandrino akkor. Mazo így válaszolt: "Legyen még ezer és több, énekelje az éjszakát, ne tovább." Calandrino azt mondja: "Szóval, távol lesz Abruzzótól?" - "Természetesen - válaszolta Mazo -, és még tovább."
Az egyszerű Calandrino, látva, hogy Mazo ezt nyugodt arccal és nevetés nélkül mondja, elhitte, hogyan hisznek a legnyilvánvalóbb igazságban, és valóságosnak tartva azt mondta: „Számomra ez túl messze van, de ha közelebb lenne, Valószínűleg egyszer meglátogattam volna veled, ha csak megnéztem, hogyan tészta, és egyél meg. De mondd meg - küldjön Isten örömet neked! - nem található-e országunkban ilyen csodálatos kövek közül? "

Boccaccio Giovanni
"Decameron"

- A kávét ugyanolyan alaposan, tisztán és ízletesen tálalták neki, mint amikor néhány évvel ezelőtt először költözött ebbe a lakásba. Poharak leves tészta parmezánnal, kulebjakával, botvinhával, saját csirkéikkel - mindez szigorú vonalban változott egymásba, és kellemesen diverzifikálta a kis ház monoton napjait ”.

I. A. Goncharov "Oblomov"
Az olaszok rosszul éltek a fekete ingek sarka alatt. De a németek még rosszabbak voltak. A rómaiak pedig viccelődnek: "Mussolini alatt még mindig jobb volt ..."
A németek az összes ételt kiszivattyúzták Olaszországból. Az olaszok köztudottan imádják a tésztát. Mielőtt ettek volna fehér tésztát Kubankából. Gyorsan csomagolták a tésztát a villára. És most a tészta a kártyákon. Ha egyszer egy villára csavarod, és a tányér üres ... A tészta most fekete. Hitler azt mondja az olaszoknak: "Menj a Kubanba - ott tészta nő." De az olaszok nem szeretnek verekedni. Inkább otthon ülnek, dolgoznak és lisztet vásárolnak. Ahogy Bersaglier mondta: "Jobb egy Kubanka Milánóban, mint egy golyó a Kubanban ..."

Erenburg Ilya Grigorievich
Háború.